Mint a cím is sejteti, az elmúlt másfél hétben nem sok kedvem volt motorozni. Sem. Kicsit neheztelek is rá, de ez egy másik történet. Tegnap délután elmentem azért egy közepes karikára, még mindig felfedező módban. Rengeteg út van a környéken keresztbe kasul, nem árt tudni a nagy részét fejben :) .

Szombat este lévén kicsit féltem, hogy esetleg sok részeg autós lesz, de már nem volt nagy forgalom amerre mentem és nem futottam össze olyanokkal. Persze többször meg kellett állnom és elővenni a telefont, hogy merre tudok eljutni a következő pontig, de nem bántam, idő volt, ráértem.

A mai reggel már sokkal jobban alakult. Úgy ébredtem, hogy gyerünk motorozni! Már fejben összeállt az útvonal, iránya Hallstatt környéke. Gmunden-Bad Ischl-Bad Goisern fejből megy, nem is volt gond odáig. Mivel relatív korán indultam, fél hétkor, így iszonyat gyér volt a forgalom addig szerencsére.

Gmunden, Traunsee, háttérben a Grünberg és Traunstein. Még ébredezik a város is

Bad Goisernben még semmi nyoma a jövő hétvégén megrendezésre kerülő Salzkammergut Trophy mtb maratonnak, de már rengeteg külföldi rendszámú bringatartós autót látni a vendégházak elött. Mondjuk nyár is van, nem feltétlenül amiatt jöhettek. Elhagyva a falut Hallstatt irányába vettem az utat, a tó környékén elég kacskaringós a vonalvezetése :)

Bad Goisern után, térképnézés előtt

Meglett a megfelelő irány, kezdődtek a rendes kanyarok, de csak óvatosan.

Itt már látni lehetett Hallstatt falucskáját, a Nap is már eléggé fent van, mehet fel a napszemcsi, mi baj lehet? Hát csak annyi, hogy jött egy frankó alagút :D . De szerencsére nem annyira durván sötét a szemüvegem és kb. 10 méterenként volt az út mindkét oldalán egy egy led, s mivel egy sávos volt, azért lehetett így is ablszolválni. Ahogy vége lett, egyből a belfaluban (belvárosban) találtam magam, ami számomra inkább a fizetős parkolóhelyek miatt a lehúzásról szól inkább, annyira nem is vagyok oda érte, szép szép, de szerintem túl van tolva. Meg sem álltam "vótunk itt is". Irány Obertraun, ahonnan tavaly indultunk a fent említett kerékpárversenyen, kicsit megnézem a falucskát. Útközben szerencsére akadt egy remek parkoló, ahonnan még a kilátás is kiválónak mondható a tóra.

A fejem felett a hallstatti sóbánya a hegyen. Pár ember mehetne oda ...

Obertraunban egy hirtelen gondolattól vezérelve, spontán jobbra kanyarodtam a faluba érve, arra ment tavaly az első hurok, nézzük mi van ott. Meglepetésemre (mivel marhára nem vagyok otthon a környéken) a dachsteini felvonó alsó állomása volt, na mondom hát ez is bakancslistán van, most már tudom hol van.

Hangulatos épület a felvonó alsó állomása

Ismét egy gyors térképnézés és gyerünk tovább, mutatott egy utat Bad Aussee irányába ha továbbhaladok ezen az úton. Aztán az csak a felvonó parkolójába torkollott, így egy kis kedves kört írtam le ott csak, majd visszafele kellett mennem. A faluban már meg is volt a megfelelő irány, s jöttek a finom táblák az út szélén, hogy 14%. Na mondom az még egy embernek is sok a 15 lóerőhöz (ami így 9 évesen ki tudja már mennyi) és hát a kanyarokkal tarkítva, kemény dolga volt a kis tyúknak, de felértünk. Igaz azért egy mögöttem jövő komolyabb motorost elengedtem. De gyönyörű, tényleg mesébe illő volt a látvány Bad Ausseeig. Ott a faluban már a kis utcákban, az észrevehetetlen útjelző táblákkal sikerült nem is egyszer eltévednem, de idő van, nem gond. Mivel már elég sok ember indul útnak, a kedvem is alábbhagyott, így erősen hazafele igyekeztem. Kiérve a főútra már ment is fejből, hogy merre kell menni. Persze Ebenseenél már az útjavítás miatti lezárást csukott szemmel tudtam. Gmundenben a cég felé mentem, hisz az a legrövidebb (és azt hittem ma is a leggyorsabb) út, de az egyik bekötőutnál rendőrök álltak. Triatlonverseny. No para, úgy láttam jobb is ha leállítom a gépet, mert a bringások elszótva jöttek rendesen. Aztán az egyik rendőr int, hogy menjünk gyorsan (az elöttem álló autó és én), de már jött is a következő bicajos, úgyhogy közösen használtuk az úttestet vagy 10km hosszan. Persze mivel nekik verseny, ők élvezték az előnyt, bár volt hogy egy autós elöttünk az elötte haladó bringást követte és a mögötte jövő pedig leelőzte mindkettőt. Én nyilván előzésnél könnyebben ugrottam a kisebb méretemnél fogva, de türelmesen megvártam mindenkit.

Hazafele persze kivillant a szegénységjelző, pedig induláskor egy csík hiányzott csak a telitanktól, de ha tankolni kell, akkor tankolni kell. Ezt múltkor megtanultam :D . Tele is tankoltam, ment bele 7,7 liter, ha jól számolok olyan 3-350km-t mehettem, de lehet volt 400 is, főleg, hogy a mai kis kanyar is 3 óra lett nettó időben és 166km.